
Ez még valamelyik múltkori előadáskor lovarda előtti várakozáskor készült (és mivel a komáromi lovasiskolásoknak ez presztízskérdés: a fotós Schmelcz Viki volt).
Tök jó, hogy ebben az évben mindenkinek eszébe jutott a szülinapom:) tavaly szinte csak a legszűkebb családom emlékezett rá. Tizenéves korom elhagyásakor épp a Laposon voltunk a Julival, eleve szakest volt a Bridge-ben dehát az nem volt egy nagy szám. Bár láttuk a Tőröst totál részegen ténferegni, igazából már ezért megérte elmenni (ő különben egy nagy stréber gyerek, de már másnap 8kor sikerrel bent is volt előadáson). Pillanatnyilag meg épp a Siklósi által adott házi feladattal szenvedtem, egy német könyvet (Savigny és Thibaut kodifikációs vitájáról) kell lefordítanom ami ráadásul gót betűkkel van írva. Ma meg a Mamiéknál ebédeltünk, sose szoktam beteg lenni de ha náluk vagyunk (2szer-3szor egy évben) akkor mindig tök náthás vagyok vagy folyik a szemem:S Némi nézeteltérés is támadt, kiderült hogy a család különböző ágai mind a saját témáját kívánja ecsetelni, de a másikéra igazából senki sem kíváncsi. Így én inkább teljességgel csöndben voltam, és hallgattam a többieket (bár meg kell jegyeznem, engem sem érdekelt a párbeszéd).