Megvolt a lovas színházi előadás. A Költőt igazából már eléggé unom, vagy ötször láttam, de azért ezen az előadáson is akadtak érdekességek. Egyrészt eljött sok messzi ismerős is, akit 1000 éve nem láttam, pl. a Mosó Adriék, meg közeliek akik még sosem voltak (pl. Tüccs). Másrészt az összes ló kicsit túlfűtött volt, mivel ebben a hónapban elég sok feladatuk volt már, produkálták magukat némiképp. Eszter lova, Rozi az utolsó percekben végig ágaskodott, valószínűleg mert megizzadt, és egy hempergőzéssel szeretett volna segíteni magán, ám mivel ez nem volt lehetséges, próbálkozott megszabadulni a hátán levő kolonctól. Egyébként sem egy nagyon nyugodt ló. Be is rakok egy képet kettejükről.

Ez még valamelyik múltkori előadáskor lovarda előtti várakozáskor készült (és mivel a komáromi lovasiskolásoknak ez presztízskérdés: a fotós Schmelcz Viki volt).
Tök jó, hogy ebben az évben mindenkinek eszébe jutott a szülinapom:) tavaly szinte csak a legszűkebb családom emlékezett rá. Tizenéves korom elhagyásakor épp a Laposon voltunk a Julival, eleve szakest volt a Bridge-ben dehát az nem volt egy nagy szám. Bár láttuk a Tőröst totál részegen ténferegni, igazából már ezért megérte elmenni (ő különben egy nagy stréber gyerek, de már másnap 8kor sikerrel bent is volt előadáson). Pillanatnyilag meg épp a Siklósi által adott házi feladattal szenvedtem, egy német könyvet (Savigny és Thibaut kodifikációs vitájáról) kell lefordítanom ami ráadásul gót betűkkel van írva. Ma meg a Mamiéknál ebédeltünk, sose szoktam beteg lenni de ha náluk vagyunk (2szer-3szor egy évben) akkor mindig tök náthás vagyok vagy folyik a szemem:S Némi nézeteltérés is támadt, kiderült hogy a család különböző ágai mind a saját témáját kívánja ecsetelni, de a másikéra igazából senki sem kíváncsi. Így én inkább teljességgel csöndben voltam, és hallgattam a többieket (bár meg kell jegyeznem, engem sem érdekelt a párbeszéd).