Tulajdonképpen ma van a nyáriszünetem utolsó napja. Bár iskolába csak hétfőn kell mennem (mondjuk ezt sem tudom, mennyire gondolták komolyan?), mégis kiléptem a szokásos nyári itthon és a lovarda közti körforgásomból. Az utóbbi időkben egyébként már nem a Sanyibá volt az edzőnk, mivel ő sosem jött ki, majd ki is jelentette hogy nem is fog többet, mert nincs kedve... ígyhát csatlakoztunk a Fecóhoz, aki meglepően jó edzőnek, nem is gondoltam volna róla (ma pedig 2. lett a korosztályos championatus elődöntőjén). Iskolaidőre valószínűleg a Quito-t is Győrbe költöztetjük, mivel sikeresen elrendeztem az óráimat úgy, hogy lényegében csak kedden meg csütörtökön kell bennt lennem az egyetemen (akkor viszont egész nap). Most már az öcsém is Győrbe fog járni, és neki vasárnap vissza kell mennie a koleszban, úgyhogy nekem sem lenne túl értelmes oda-vissza ingáznom, tavaly is elég fárasztó volt. Egyébként nem bánom hogy vége a nyárnak, mert igazándiból semmit sem csináltam, már unom is magam. Győrben pedig egyszerűbb az élet, például nem kell kilómétereket gyalogolnom egy bolt kedvéért. Év közben úgy emlékszek, épp azt hiányoltam hogy ott sosem jön hozzánk senki csak úgy látogatóba, itthon viszont mindig mozgás és hangzavar van, ez sem jó hosszú távon... (Most így a hosszútáv kapcsán is leírom, hogy mióta Maf és P.Á. jártak a lovasszínházban, és rajtam kívül az első embereket testesítették meg, akiket irritált, hogy a lovas színházat így 2 külön szóban írták le, folyamatosan az a kényszerképzet él bennem, hogy olvasás közben kaján vigyorral ábrázatukon elkeseredve csóválják fejüket esetleges helyesírási hibáimon).
Már igazán mindenről fecsegek, csak arról nem, hogy a holnapi nap azért nem illeszkedik a nyár monotonitásába, mert az is megtörténik, hogy unokabátyám Sanyika végre megnősül. Azt hiszem több mint 10 éve tervezgettem ezt az eseményt, na nem mintha olyan öreg agglegény típus lenne, hanem mert nagy koszorúslányi karriert kívántam befutni. Csakhogy mire idáig jutott, már semmi kedvem hozzá:) nem baj, így is jó esküvő lesz, még azt is megígérték hogy nem kell a rokonok asztalánál ülnöm. Csak az idő jó legyen, mert ujjatlan a ruhám és egyenlőre még nem találtam hozzá illő kardigánt vagy ilyesmit:S