Elég rég óta nem írtam már, de kissé el vagyok veszve a tennivalók rengetegében:) ami tök jó, mert egyrészt most egyátalán nem unatkozok, másrészt ezek után sem fogok, legfeljebb pihenek mert kezd rámférni. Mellékesen megjegyzem, szerencsésen vége a vizsgaidőszaknak, úgy érzem hatékony voltam és időben is jó. Tulajdonképpen nem is nagyon érzékeltem hogy ez a Nagy Stressz ideje lenne vagy hasonlók, télen a négy fal közé zárva sokkal nyomasztóbb volt. Most pedig a 3 napos esztergomi korosztályos minősítő ideje van. Az előzetes rossz idő ellenére minden eddigi nevezési rekord megdőlt, és érdekes módon a pályák talajai is bírják még mindig. Az ismerősök elég jól mennek, a Bettinek már van 4 kupája, Ábi halmozza nyitottban a hibátlanokat, a Katáék is jól mennek, tegnap szalagot szerzett ő is, a Sunshine 6. lett tegnap A1-ben, a Duhaj 3. B2-ben, a Night Bird pedig 4. ma a kezdő lovak között. Itt van a versenyen Gold Boy is, az a ló akit tavaly lovagoltam és aztán eladta Pistabá. (a képen velem ugrik a Goldi). Megismerkedtem a gazdájával, szimpatikus lány és a Goldit is úgy lovagolja ahogy kell (ma 2 hibátlan pályát mentek). Megműtötték, mert hörgős volt, és ki is herélték. Szerintem jól alakult így a helyzet, ők jól összeillenek ketten, szereti is a Gold Boy-t nagyon, nekem meg cukibb a Quito, és valahogy sokkal könnyebb úgy néznem rá, mint saját lóra. Különben egyfajta bennfenntes segítő is vagyok a versenyen, bár igyekszem elérni hogy a pályaszolgálatban minél kevesebbszer legyek látható. Nem emeltem fel túl sok akadályt, de már így is fáj a kezem. Jobb szeretem a szalagokat adogatni :P Eszter gondolom sajnálja, hogy nem lehetett itt, de ő elment nyelvtanfolyamra Máltára, és ott élvezi az életet és a külföldi diszkók világát.
A képen Gold Boy Emesével a versenyen.